Egyedi formájú tó felmérése

Az alábbi videóban megnézheted a felmérés menetét. Ez után könnyebb lesz megérteni a szöveges útmutatót.

Miért válasszunk egyedi formájú tófóliát? #

Az egyedi fólia lehetővé teszi, hogy a tófólia a lehető legoptimálisabban igazodjon a tó formájához és sajátosságaihoz. Így elkerülhető az anyagfelesleg és a hulladék.

Mielőtt rátérnénk az egyedi tófóliatervezés folyamatára, nézzük meg, miben különbözik az egyszerű, szögletes tófólia az egyedi tervezésű megoldástól.

Egyedi formájú tófólia

✓ Eltérő lehet a fóliasávok hossza
✓ Elcsúsztathatók a fóliasávok egymáshoz képest
✓ Költséget csökkent
✓ Kíméli a környezetet

Téglalap alakú tófólia

✗ Ugyanolyan hosszú fóliasávok
✗ A sávok ugyanott kezdődnek és ugyanott végződnek
✗ Nem lehet anyagot optimalizálni
✓ Nincs szükség alapos felmérésre

Az egyedi tófóliatervezés #

Az egyedi tófóliák méretre gyártása során fóliacsíkokat szabunk méretre és hegesztjük azokat egymáshoz. Mintha rövidebb és hosszabb téglalapokból próbálnánk lekövetni a tómeder formáját (lásd fenti kép).

A fóliacsíkok szélessége mindig 3.6 m (ekkora lépésekben növelhető a fólia mérete). Tehát a fólia egyik mérete attól függ, hogy hány fóliacsíkot hegesztünk össze. Például, ha 7 darab fóliacsíkra van szükség, a kész fólia szélessége 7 × 3.6 m = 25.2 m lesz.

A fóliacsíkok hossza pedig a meder méretétől függően eltér, illetve egymáshoz képest el is lehetnek tolva, hogy pontosan kövessék a tómeder formáját.

Az egyedi tófóliatervezés első lépése a helyszíni felmérés, ahol meg kell határoznod, hogy a tavad formája alapján pontosan milyen hosszúságú fóliacsíkokra van szükséged és ezek hogyan illeszkednek egymáshoz.

A mérések során feljegyzett adatokat rögzítened kell, majd az egyedi fóliatervező appba bevinned, amely a méréseid alapján elkészíti a végleges tervrajzot a megrendelésedhez.

A pontos eredmények érdekében a következő eszközökre lesz szükséged #

Hosszú mérőszalag

30, 50 vagy 100 m-es mérőszalagot érdemes használni

Jegyzettartó, papír és toll

Erre fogod felrajzolni a tó formáját és felírni a méréseidet

Spray
vagy bot

Ezekkel tudsz a talajra jelöléseket rajzolni

Legalább
két fő

A méréshez legalább egy segítséged legyen

A felmérési folyamat áttekintése #

A lenti leírás elég hosszú, mivel sok mindenre ki kell térni, hogy biztosan jól sikerüljön a felmérés. Ne aggódj, mert a koncepció nagyon egyszerű, mindössze három lépésből áll:

1. Először kijelölöd a gerincvonalat a tó fenekén

2. Aztán a gerincen megjelölöd a bordák helyeit

3. Végül leméred a bordák hosszait a gerinc mindkét oldalán

A gerincvonal kijelölése #

Ez lesz a felmérés első teendője. A felmérés egy kicsit olyan, mintha egy csontvázat rajzolnánk: először kijelölünk egy gerincvonalat, aztán bordákat rajzoljuk rá.

A gerincvonal meghatározása két módon történhet:

A opció

A tó lehető leghosszabb és legegyenesebb oldalával párhuzamosan fekteted le a mérőszalagot.

Előnye, hogy így a legkevesebb a fólia veszteség a formából adódóan és a későbbi lépésben a bordák hosszát könnyebb megmérni. Továbbá a telepítés során sokkal könnyebb a fólia helyét megtalálni annak kiterítésekor.

Hátránya, hogy amennyiben a legegyenesebb oldallal párhuzamos gerinc nem érinti a meder minden pontját (nem a lehető legnagyobb hosszt fedi le), abban az esetben nehezen alkalmazható.

Ahol csak lehet, válaszd ezt az opciót.

B opció

A tó két legtávolabbi pontját összekötve fekteted le a mérőszalagot.

Előnye (az előző módszer hátrányát orvosolja), hogy mindenhol végig futhat a gerinc és a „borda” mérés két oldalon elvégezhető.

Hátránya, hogy a fólia mindkét széle lépcsőzetesen követi majd a meder formáját, ami kicsivel több anyagot igényel, a fólia helyét kicsit nehezebb megtalálni a kiterítéskor, illetve a pontos méret nem csak egy oldalon becsülhető nehezebben, hanem a gerinc mindkét oldalán (ugyanis ilyen esetben a bordák sehol sem lesznek merőlegesen a meder körvonalára, ami miatt némi többlettel érdemes tervezni minden egyes mérésnél, hogy a fólia biztosan ne legyen kisebb a szükséges méretnél, lásd később).

Tehát az alapelv: a gerinc egy olyan egyenes vonalon végig futtatott mérőszalag, ahol a szalag a leghosszabb utat járja be a mederben.

Ez jellemzően a legmélyebb ponton átfut és a legtávolabbi pontokat köti össze.

Ezt több helyen érdemes méréssel ellenőrizni, mert nem minden tó formára igaz ez törvényszerűen.

Fontos:
A gerincvonal kövesse le a meder teljes domborzatát, tehát abba a vonalban legyen fektetve, ahol a mérőszalag bejárja a meder legmélyebb pontját és a legmagasabbat is!

A mérőszalag eleje és vége is lógjon ki a tómederből, ne csak a tó szélétől a másik széléig tartson! A kilógás mértéke meg fog egyezni a majdani rögzítési többlettel. Tehát annyira lógasd ki a szalag mindkét végét egyformán, amennyi rögzítési többlettel számolsz! Számolj legalább 100 cm többlettel, de a rögzítési módtól, talajtípustól függően ez lehet 180 cm is.

Tipp

A gerincvonal akkor lesz párhuzamos a kiszemelt oldallal, ha az oldal szélétől a meder közepe felé, két egyforma méréssel meghatározol 2 pontot.

A gerincvonal mérőszalaggal történő kijelölését végezd úgy, hogy ezt a két pontot összekötöd. Ilyenkor a mérőszalag áthalad a két ponton.

A gerincvonal mindig egyenes, míg a tó formája nem biztos. Ha nagy az eltérés a kettő között, próbálkozz a gerincvonal más nyomvonalon történő kijelölésével.

A bordák helyének kijelölése #

A következő teendő, hogy a gerincvonalra merőleges vonalakat jelöljünk ki. Ezek a vonalak a bordák.

A gerincvonalat jelképező mérőszalag elejét (0 m) lógassuk ki a tó peremén túl, annyival, amennyi rögzítésre szükségünk van. A mérőszalag legeleje (0 m) jelöli a tervezett fólia szélét, azaz a tó pereménél a szalag annyit mutat ilyenkor, amennyit a rögzítéshez szántunk (kb. 100-180 cm)

Ezen a gerincvonalon kell kijelölnünk a bordákat. Az első borda jelölést a mérőszalagon leolvasott 3.6 m-nél kell tenni.

Tehát:

A 0 m (szalag legeleje) a medren kívül van
A tó szélénél az az érték olvasható le, amennyi a rögzítési többlet (pl. 1.3 m)
Az első borda pedig 3.6 m-nél, a második borda 7.2 m-nél, a harmadik 10.8 m-nél, majd 14.4 m és így tovább 3.6 m-ként

Fontos:
A mérőszalag kezdő- és végpontján nem kell jelölést tenned, hiszen azok nem esnek a meder belsejébe!

Tipp:
Később segítségére lesz ha, legalább 50 cm hosszú jelöléseket festesz fel, továbbá fontos, hogy ezek a jelölések legyenek merőlegesek a gerincvonalra.

A jelölések legyenek egyenes vonalak! A gerincvonalat adó mérőszalag elvétele után a két oldalra tett jelölés közötti rés megmutatja, hogy hol volt előzőleg a gerincvonal. Ha két mérőszalagod van, akkor könnyebb a dolgod, de a jelölések így is szükségesek. Az is előfordulhat, hogy a gerincvonal valamiért elmozdul – a fenti módon elkészített jelölések segítenek, hogy ilyen esetben is tudd folytatni a mérést.

A bordák hosszainak mérése #

Mindenhol meg kell mérned a bordák hosszát, ahova az előbb jelölést tettél (a gerincvonal mindkét oldalán mérj, egyszer a jobb oldalon, aztán a bal oldalon). Mégpedig a következőképpen:

Vedd elő a papírt és a tollat és csinálj egy skiccet, hogy könnyű dolgod legyen. Kb. a lap közepére húzz egy egyenes vonalat, ez lesz a gerincvonal.
Rajzolj annyi merőleges vonalat (bordát) a gerincvonalra, ahányat korábban megjelöltél. A bordák felrajzolását a gerincvonaltól kezdd és a tómeder szélén befejezd be. Mérd meg az egyes bordák hosszát és jegyezd fel a méréseidet a rajzodon.

Fontos:
A mérőszalag a bordák mérése során is kövesse a tómeder domborzatát! A mérőszalag ne legyen gyűrött, de ne törekedj arra sem, hogy tökéletesen kifeszüljön. A szigetelő fólia lepel is apró hullámokkal, gyűrődésekkel kerül majd a tómederbe.

A mérés tarthat a meder legszéléig mindenféle ráhagyás nélkül is, viszont ez esetben számolással utólag add hozzá pl. a rögzítési anyagigényt vagy egyéb többletet. Amennyiben pontosan tudod, hogy meddig ér majd fólia lepel széle (pl. már ki van ásva a rögzítőárok), akkor a mérőszalaggal ezt is vedd bele a bordák hosszába, ezzel együtt mérj. Ha még nincs rögzítőárok, akkor lógassuk ki a szalagot annyival, amennyi a várható rögzítési többlet és az így kapott értéket rögzítsük.

Tipp:
Ha a feljegyzett borda hosszok értékeit pontosan ráírod az egyes bordákra mindkét oldalon (pl. 1A = 3 m, 1B = 4 m), akkor nem fogod összekeverni, hogy melyik érték, hova tartozik.

Ha egy mérőszalag áll rendelkezésedre, ahhoz hogy a bordákat a gerincvonalra merőlegesen meg tudd állapítani, helyettesítheted a korábban a gerincvonal jelölésére használt mérőszalagot egy hosszabb madzaggal kötéllel vagy akár kerti slaggal, amire a felszabadult mérőszalaggal merőleges bordákat állíthatsz. Természetesen, ha két mérőszalag is rendelkezésre áll, úgy az első maradhat mozdulatlanul a gerincvonalon.

Amikor érdemes egy kicsit hosszabb fóliával számolni #

Itt olyan tippeket írunk le, amit érdemes figyelembe venni, hogy véletlenül se legyen kisebb a fólia a kelleténél.

Néha azért kell a felmért hosszoknál kicsit többel számolni, mert a fólia lepel egy kiterített, sík fólia. Ezzel egyrészt egy mélységgel is rendelkező, térbeli formát kell kibélelni. Másrészt a fólia egy darabból készül, így a meder különböző részei kölcsönhatásban vannak egymással – egy nagyobb anyagigényű szakasz több irányból is elvesz a fólia méretéből, anyagából.

A felméréshez képest, a fólia lepel nem tökéletesen kiszámítható módon találja meg a helyét a tómederben, ezért számolj inkább biztonsági ráhagyásokkal így nem érhet kellemetlen meglepetés.

Ha a mederben van egy félsziget vagy más hasonló „benyúlás”

Ebben az esetben egyrészt a fólia gerincvonali irányából némi többletet vesz fel a meder, ugyanis a fóliának fel kell kanyarodnia a félszigetre.

A gerincvonalat érdemes úgy vezetni, hogy a szalag felkanyarodik a félszigetre úgy, hogy továbbra is egyenes marad. Így hosszabb utat jár be, azaz a szalag nagyobb értéket mutat majd a gerincvonal mentén.

Másrészt a félsziget alján gyűrődés fog kialakulni a fóilalepel behelyezésénél, ezért a fentről, a meder széle felől kell anyagtöbbletet biztosítani. Félszigetnél adj 40-70 cm többletet minden érintett, azaz a félszigeten vagy benyúló mederszakaszon végig futó borda mért hosszához.

És adj 40-70 cm-t ezen bordák előtti és utáni egy-egy további bordához is (szomszédos bordák).

Ha a borda mérőszalaggal jelölt vonala egy íves partszakaszba fut ki

Ilyenkor minél kevésbé zár be derékszöget a mérőszalag és a meder partvonala, annál több fólia szükséges rögzítéshez.

Ugyanakkor, a borda irányában is van némi mérési pontatlanság: az ilyen ívelt szakaszokon egészen más értéket mutat a szalag, ha egy kicsit jobbra vagy kicsit balra mozdítja, aki leolvassa a mért értéket.

Emiatt ívelt partszakasznál, az ív mértékétől és a rögzítéstől függően 0.5-1.2 m többletet adj az érintett bordákhoz.

A többlet mértékének megítélésében segít, ha a mérés során a rögzítés mértékét mindenképp hozzá méred a borda hosszához. Az is segít ebben, ha kipróbálod, hogy a mérőszalag különböző állásokban mennyivel mér többet vagy kevesebbet.

Ha többel számolsz az mindig biztosabb, mintha pár négyzetméter megspórolásával mégis fólia hiány alakul ki a telepítésnél.

Ha két egymást követő borda hossza lényegesen eltér

Adj a rövidebb borda hosszához némi többletet: 1 m feletti eltérés esetén 0.3 m-t, 1.5 m felett 0.5 m-t, 2 m felett 0.8 m-t.

Lényeges eltérés esetén a gerincvonalhoz képest csak az A vagy csak a B oldalon kell figyelembe venni a különbséget. Ne add össze az A és B méréseket.

Ha a meder formája nagyon szögletes vagy a mélyülése inkább lépcsős

Növeld meg minden borda hosszát 30-50 cm-rel.

Mi van, ha a gerincvonalnak csak az egyik oldalán lehet mérni? #

Az itt leírtakat csak akkor kell alkalmaznod, amennyiben a tó formája „elkanyarodik” és a gerincvonalnak csak az egyik oldalán lehet mérni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a gerincvonaltól távolabb kezdődik a szükséges mérés.

Ha ez nem vonatkozik a te medredre akkor tekerj egyből az oldal aljára, hogy meg tudd nézni a tervezőre és a telepítésre vonatkozó útmutatóinkat.

A teendők ez esetben:

1. A bordát így csak egy irányban tudsz mérni a gerincvonaltól.

Fektesd le a borda vonalába a mérőszalagot a szokásos módon majd mérd meg a távolságot a gerincvonal és a tómeder azon széle között, amelyik közelebb esik a gerinchez.

Ezt a távolságot jegyezd fel a rajzra negatív előjellel a gerincvonal üres oldalára (ahol nem kell bordákat mérni, mivel nincs meder azon az oldalon).

A negatív érték jelzi majd, hogy a gerinchez képest mennyivel kell eltolni ezt a mérést.

2. Mérd meg a tó két széle közötti távolságot, ami a borda hossza lesz.

3. A borda gerincvonaltól távolabbi végéhez add hozzá a rögzítési és egyéb anyagtöbbletet, ráhagyást (rögzítéshez és/vagy mederforma miatt).

4. A borda gerincvonalhoz közelebbi elejéhez is add hozzá a szükséges anyagtöbbletet (rögzítéshez és/vagy mederforma miatt), ráhagyást úgy, hogy azzal a bordát a gerincvonal irányába növeled.

Fontos:
A többlet hozzáadása azt eredményezi, hogy a negatív előjelű szám változik.

Pl. ha a negatív érték -3.0 m volt és 1.8 m-es anyagtöbbletet adunk hozzá, akkor a negatív érték -1.2 m-re változik.

Tehát a borda egyre közelebb kerül a gerincvonalhoz.

Az is előfordulhat, hogy annyi anyagtöbbletet kell hozzáadni a bordához, hogy a negatív érték pozitívra változik.

Ebben az esetben a gerincvonal mindkét oldalára kerül majd egy pozitív szám.

Pl. -3.0 m-es értékhez hozzá kell adni 1.8 + 2.4 m-t (ahol 1.8 m rögzítéshez kell, 2.4 m pedig a meder formája miatt), akkor a borda az egyik irányban -3+1.8+2.4 = 1.2 m lesz.

Ha a negatív szám miatt a borda másik oldalára is pozitív szám kerül, akkor ahhoz már nem kell semmilyen többletet hozzáadni.

Tipp:
A gerincvonal mindig egyenes, míg a tó formája ettől „elkanyarodhat”. Ha nagy az eltérés a kettő között, próbálkozz a gerincvonal más nyomvonalon történő kijelölésével. Ilyenkor kezdd elölről a mérést!