Egyedi formájú tó felmérése geotextíliához

Nézd meg a videót és olvasd el az útmutatót is. A kettő együtt segít a legjobban, hogy megértsd, hogyan lehet felmérni egy egyedi formájú tavat.

Miért válasszunk egyedi formájú geotextíliát? #

Az egyedi geotextília lehetővé teszi, hogy a lehető legoptimálisabban igazodjon a tó formájához és sajátosságaihoz. Így elkerülhető anyagfelesleg és hulladék keletkezése.

Mielőtt rátérnénk az egyedi tervezés folyamatára, nézzük meg, miben különbözik az egyszerű, szögletes geotextília az egyedi tervezésű megoldástól.

Egyedi formájú geotextília

Téglalap formájú geotextília

✓ Eltérő lehet a sávok hossza
✓ Elcsúsztathatók a sávok egymáshoz képest
✓ Költséget csökkent
✓ Kíméli a környezetet

✗ Ugyanolyan hosszú sávok
✗ A sávok ugyanott kezdődnek és ugyanott végződnek
✗ Nem lehet anyagot optimalizálni
✓ Nincs szükség alapos felmérésre

Az egyedi geotextília tervezés #

Az egyedi geotextília lepel méretre gyártása során csíkokat szabunk méretre és hegesztjük azokat egymáshoz. Mintha rövidebb és hosszabb téglalapokból próbálnánk lekövetni a tómeder formáját (lásd fenti kép).

A csíkok szélessége mindig 5.3 m (ekkora lépésekben növelhető a lepel mérete). Tehát a lepel egyik mérete attól függ, hogy hány csíkot hegesztünk össze. Például, ha 7 darab csíkra van szükség, a kész lepel szélessége 7 × 5.3 m = 37.1 m lesz.

A csíkok hossza pedig a meder méretétől függően eltér, illetve egymáshoz képest el is lehetnek tolva, hogy pontosan kövessék a tómeder formáját.

Az egyedi tervezés első lépése a helyszíni felmérés, ahol meg kell határoznod, hogy a tavad formája alapján pontosan milyen hosszúságú csíkokra van szükséged és ezek hogyan illeszkednek egymáshoz.

A mérések során feljegyzett adatokat rögzítened kell, majd az egyedi geotextília tervező appba bevinned, amely a méréseid alapján elkészíti a végleges tervrajzot a megrendelésedhez.

A pontos eredmények érdekében a következő eszközökre lesz szükséged #

Hosszú mérőszalag

Jegyzettartó, papír és toll

Spray
vagy bot

Legalább
két fő

30, 50 vagy 100 m-es mérőszalagot érdemes használni

Erre fogod felrajzolni a tó formáját és felírni a méréseidet

Ezekkel tudsz a talajra jelöléseket rajzolni

A méréshez legalább egy fő segítséged legyen

A felmérési folyamat áttekintése #

A lenti leírás elég hosszú, mivel sok mindenre ki kell térni, hogy biztosan jól sikerüljön a felmérés. Ne aggódj, mert a koncepció nagyon egyszerű, mindössze három lépésből áll:

1. Először kijelölöd a gerincvonalat a tó fenekén

2. Aztán a gerincen megjelölöd a bordák helyeit

3. Végül leméred a bordák hosszait a gerinc mindkét oldalán

A gerincvonal kijelölése #

Ez lesz a felmérés első teendője. A felmérés egy kicsit olyan, mintha egy csontvázat rajzolnánk: először kijelölünk egy gerincvonalat, aztán bordákat rajzoljuk rá.

A gerincvonal meghatározása két módon történhet:

A opció

B opció

A tó lehető leghosszabb és legegyenesebb oldalával párhuzamosan fekteted le a mérőszalagot.

Előnye, hogy így a legkevesebb a geotextília veszteség a formából adódóan és a későbbi lépésben a bordák hosszát könnyebb megmérni. Továbbá a telepítés során sokkal könnyebb a geotextília helyét megtalálni annak kiterítésekor.

Hátránya, hogy amennyiben a legegyenesebb oldallal párhuzamos gerinc nem érinti a meder minden pontját (nem a lehető legnagyobb hosszt fedi le), abban az esetben nehezen alkalmazható.

Ahol csak lehet, válaszd ezt az opciót.

A tó két legtávolabbi pontját összekötve fekteted le a mérőszalagot.

Előnye (az előző módszer hátrányát orvosolja), hogy mindenhol végig futhat a gerinc és a „borda” mérés két oldalon elvégezhető.

Hátránya, hogy a geotextília mindkét széle lépcsőzetesen követi majd a meder formáját, ami kicsivel több anyagot igényel, a lepel helyét kicsit nehezebb megtalálni a kiterítéskor, illetve a pontos méret nem csak egy oldalon becsülhető nehezebben, hanem a gerinc mindkét oldalán (ugyanis ilyen esetben a bordák sehol sem lesznek merőlegesen a meder körvonalára, ami miatt némi többlettel érdemes tervezni minden egyes mérésnél, hogy a lepel biztosan ne legyen kisebb a szükséges méretnél, lásd később).

Tehát az alapelv: a gerinc egy olyan egyenes vonalon végig futtatott mérőszalag, ahol a szalag a leghosszabb utat járja be a mederben.

Ez jellemzően a legmélyebb ponton átfut és a legtávolabbi pontokat köti össze.

Ezt több helyen érdemes méréssel ellenőrizni, mert nem minden tó formára igaz ez törvényszerűen. #

Fontos:
A gerincvonal kövesse le a meder teljes domborzatát, tehát abba a vonalban legyen fektetve, ahol a mérőszalag bejárja a meder legmélyebb pontját és a legmagasabbat is!

A mérőszalag eleje és vége is lógjon ki a tómederből, ne csak a tó szélétől a másik széléig tartson! A kilógás mértéke meg fog egyezni a majdani rögzítési többlettel. Tehát annyira lógasd ki a szalag mindkét végét egyformán, amennyi rögzítési többlettel számolsz! Számolj legalább 1 m többlettel, de a rögzítési módtól, talajtípustól függően ez lehet 1.8 m is.

Tipp

A gerincvonal akkor lesz párhuzamos a kiszemelt oldallal, ha az oldal szélétől a meder közepe felé, két egyforma méréssel meghatározol 2 pontot.

A gerincvonal mérőszalaggal történő kijelölését végezd úgy, hogy ezt a két pontot összekötöd. Ilyenkor a mérőszalag áthalad a két ponton.

A gerincvonal mindig egyenes, míg a tó formája nem biztos. Ha nagy az eltérés a kettő között, próbálkozz a gerincvonal más nyomvonalon történő kijelölésével.

A bordák helyének kijelölése #

A következő teendő, hogy a gerincvonalra merőleges vonalakat jelöljünk ki. Ezek a vonalak a bordák.

A gerincvonalat jelképező mérőszalag elejét (0 m) lógassuk ki a tó peremén túl, annyival, amennyi rögzítésre szükségünk van. A mérőszalag legeleje (0 m) jelöli a tervezett lepel szélét, azaz a tó pereménél a szalag annyit mutat ilyenkor, amennyit a rögzítéshez szántunk (kb. 100-180 cm)

Ezen a gerincvonalon kell kijelölnünk a bordákat. Az első borda jelölést a mérőszalagon leolvasott 5.3 m-nél kell tenni.

Tehát:

A 0 m (szalag legeleje) a medren kívül van
A tó szélénél az az érték olvasható le, amennyi a rögzítési többlet (pl. 1.3 m)
Az első borda pedig 5.3 m-nél, a második borda 10.6 m-nél, a harmadik 15.9 m-nél, majd 21.2 m és így tovább 5.3 m-ként

Fontos:
A mérőszalag kezdő- és végpontján nem kell jelölést tenned, hiszen azok nem esnek a meder belsejébe!

Tipp:
Később segítségedre lesz ha, legalább 50 cm hosszú jelöléseket festesz fel, továbbá fontos, hogy ezek a jelölések legyenek merőlegesek a gerincvonalra.

A jelölések legyenek egyenes vonalak! A gerincvonalat adó mérőszalag elvétele után a két oldalra tett jelölés közötti rés megmutatja, hogy hol volt előzőleg a gerincvonal. Ha két mérőszalagod van, akkor könnyebb a dolgod, de a jelölések így is szükségesek. Az is előfordulhat, hogy a gerincvonal valamiért elmozdul – a fenti módon elkészített jelölések segítenek, hogy ilyen esetben is tudd folytatni a mérést.

A bordák hosszainak mérése #

Mindenhol meg kell mérned a bordák hosszát, ahova az előbb jelölést tettél (a gerincvonal mindkét oldalán mérj, egyszer a jobb oldalon, aztán a bal oldalon). Mégpedig a következőképpen:

Vedd elő a papírt és a tollat és csinálj egy skiccet, hogy könnyű dolgod legyen. Kb. a lap közepére húzz egy egyenes vonalat, ez lesz a gerincvonal.
Rajzolj annyi merőleges vonalat (bordát) a gerincvonalra, ahányat korábban megjelöltél. A bordák felrajzolását a gerincvonaltól kezdd és a tómeder szélén befejezd be. Mérd meg az egyes bordák hosszát és jegyezd fel a méréseidet a rajzodon.

Fontos:
A mérőszalag a bordák mérése során is kövesse a tómeder domborzatát! A mérőszalag ne legyen gyűrött, de ne törekedj arra sem, hogy tökéletesen kifeszüljön. A geotextília lepel is apró hullámokkal, gyűrődésekkel kerül majd a tómederbe.

A mérés tarthat a meder legszéléig mindenféle ráhagyás nélkül is, viszont ez esetben számolással utólag add hozzá pl. a rögzítési anyagigényt vagy egyéb többletet. Amennyiben pontosan tudod, hogy meddig ér majd lepel széle (pl. már ki van ásva a rögzítőárok), akkor a mérőszalaggal ezt is vedd bele a bordák hosszába, ezzel együtt mérj. Ha még nincs rögzítőárok, akkor lógassuk ki a szalagot annyival, amennyi a várható rögzítési többlet és az így kapott értéket rögzítsük.

Tipp:
Ha a feljegyzett borda hosszok értékeit pontosan ráírod az egyes bordákra mindkét oldalon (pl. 1A = 3 m, 1B = 4 m), akkor nem fogod összekeverni, hogy melyik érték, hova tartozik.

Ha egy mérőszalag áll rendelkezésedre, ahhoz hogy a bordákat a gerincvonalra merőlegesen meg tudd állapítani, helyettesítheted a korábban a gerincvonal jelölésére használt mérőszalagot egy hosszabb madzaggal, kötéllel vagy akár kerti slaggal, amire a felszabadult mérőszalaggal merőleges bordákat állíthatsz. Természetesen, ha két mérőszalag is rendelkezésre áll, úgy az első maradhat mozdulatlanul a gerincvonalon.

Amikor érdemes egy kicsit hosszabb geotextíliával számolni #

Itt olyan tippeket írunk le, amit érdemes figyelembe venni, hogy véletlenül se legyen kisebb a lepel a kelleténél.

Néha azért kell a felmért hosszoknál kicsit többel számolni, mert a lepel egy kiterített, sík geotextília. Ezzel egyrészt egy mélységgel is rendelkező, térbeli formát kell kibélelni. Másrészt a lepel egy darabból készül, így a meder különböző részei kölcsönhatásban vannak egymással – egy nagyobb anyagigényű szakasz több irányból is elvesz a lepel méretéből, anyagából.

A felméréshez képest, a lepel nem tökéletesen kiszámítható módon találja meg a helyét a tómederben, ezért számolj inkább biztonsági ráhagyásokkal így nem érhet kellemetlen meglepetés.

Ha a mederben van egy félsziget vagy más hasonló „benyúlás”

Ebben az esetben egyrészt a geotextília gerincvonali irányából némi többletet vesz fel a meder, ugyanis a geotextíliának fel kell kanyarodnia a félszigetre.

A gerincvonalat érdemes úgy vezetni, hogy a szalag felkanyarodik a félszigetre úgy, hogy továbbra is egyenes marad. Így hosszabb utat jár be, azaz a szalag nagyobb értéket mutat majd a gerincvonal mentén.

Másrészt a félsziget alján gyűrődés fog kialakulni a lepel behelyezésénél, ezért a fentről, a meder széle felől kell anyagtöbbletet biztosítani. Félszigetnél adj 40-70 cm többletet minden érintett, azaz a félszigeten vagy benyúló mederszakaszon végig futó borda mért hosszához.

És adj 40-70 cm-t ezen bordák előtti és utáni egy-egy további bordához is (szomszédos bordák).

Ha a borda mérőszalaggal jelölt vonala egy íves partszakaszba fut ki

Ilyenkor minél kevésbé zár be derékszöget a mérőszalag és a meder partvonala, annál több geotextília szükséges rögzítéshez.

Ugyanakkor, a borda irányában is van némi mérési pontatlanság: az ilyen ívelt szakaszokon egészen más értéket mutat a szalag, ha egy kicsit jobbra vagy kicsit balra mozdítja, aki leolvassa a mért értéket.

Emiatt ívelt partszakasznál, az ív mértékétől és a rögzítéstől függően 0.5-1.2 m többletet adj az érintett bordákhoz.

A többlet mértékének megítélésében segít, ha a mérés során a rögzítés mértékét mindenképp hozzá méred a borda hosszához. Az is segít ebben, ha kipróbálod, hogy a mérőszalag különböző állásokban mennyivel mér többet vagy kevesebbet.

Ha többel számolsz az mindig biztosabb, mintha pár négyzetméter megspórolásával mégis anyaghiány alakul ki a telepítésnél.

Ha két egymást követő borda hossza lényegesen eltér

Adj a rövidebb borda hosszához némi többletet: 1 m feletti eltérés esetén 0.3 m-t, 1.5 m felett 0.5 m-t, 2 m felett
0.8 m-t.

Lényeges eltérés esetén a gerincvonalhoz képest csak az A vagy csak a B oldalon kell figyelembe venni a különbséget. Ne add össze az A és B méréseket.

Ha a meder formája nagyon szögletes vagy a mélyülése inkább lépcsős

Növeld meg minden borda hosszát 30-50 cm-rel.

Mi van, ha a gerincvonalnak csak az egyik oldalán lehet mérni? #

Az itt leírtakat csak akkor kell alkalmaznod, amennyiben a tó formája „elkanyarodik” és a gerincvonalnak csak az egyik oldalán lehet mérni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a gerincvonaltól távolabb kezdődik a szükséges mérés.

Ha ez nem vonatkozik a te medredre akkor tekerj egyből az oldal aljára, hogy meg tudd nézni a tervezőre és a telepítésre vonatkozó útmutatóinkat.

A teendők ez esetben:

1. A bordát így csak egy irányban tudod mérni a gerincvonaltól.

Fektesd le a borda vonalába a mérőszalagot a szokásos módon majd mérd meg a távolságot a gerincvonal és a tómeder azon széle között, amelyik közelebb esik a gerinchez.

Ezt a távolságot jegyezd fel a rajzra negatív előjellel a gerincvonal üres oldalára (ahol nem kell bordákat mérni, mivel nincs meder azon az oldalon).

A negatív érték jelzi majd, hogy a gerinchez képest mennyivel kell eltolni ezt a mérést.

2. Mérd meg a tó két széle közötti távolságot, ami a borda hossza lesz.

3. A borda gerincvonaltól távolabbi végéhez add hozzá a rögzítési és egyéb anyagtöbbletet, ráhagyást (rögzítéshez és/vagy mederforma miatt).

4. A borda gerincvonalhoz közelebbi elejéhez is add hozzá a szükséges anyagtöbbletet (rögzítéshez és/vagy mederforma miatt), ráhagyást úgy, hogy azzal a bordát a gerincvonal irányába növeled.

Fontos:
A többlet hozzáadása azt eredményezi, hogy a negatív előjelű szám változik.

Pl. ha a negatív érték -3.0 m volt és 1.8 m-es anyagtöbbletet adunk hozzá, akkor a negatív érték -1.2 m-re változik.

Tehát a borda egyre közelebb kerül a gerincvonalhoz.

Az is előfordulhat, hogy annyi anyagtöbbletet kell hozzáadni a bordához, hogy a negatív érték pozitívra változik.

Ebben az esetben a gerincvonal mindkét oldalára kerül majd egy pozitív szám.

Pl. -3.0 m-es értékhez hozzá kell adni 1.8 + 2.4 m-t (ahol 1.8 m rögzítéshez kell, 2.4 m pedig a meder formája miatt), akkor a borda az egyik irányban -3+1.8+2.4 = 1.2 m lesz.

Ha a negatív érték miatt a borda másik oldalára is pozitív szám kerül, akkor ahhoz már nem kell semmilyen többletet hozzáadni.

Tipp:
A gerincvonal mindig egyenes, míg a tó formája ettől „elkanyarodhat”. Ha nagy az eltérés a kettő között, próbálkozz a gerincvonal más nyomvonalon történő kijelölésével. Ilyenkor kezdd elölről a mérést!